iwiw
facebook
twitter
1986-ban kisiskolásként roppantmód fel voltam villanyozva, hogy az Autó-Motorban olvasott Andrew Frankl tudósítások után végre a képernyőn is láthatom a versenyeket. Valamikor az Első Magyar Nagydíj után átmentem jóbarátomhoz a szomszédba, aki nagy meglepetésemre nem a sokadik gombfoci bajnokságát bonyolította éppen és nem is a matchboxverseny volt soron, hanem az asztal mellett ülve dobókockát pörgetett és papírfecniket tologatott egy "húszfilléres" rajzlapon. Így kezdődött...
1. Előkészületek
1.1 Pályák
Mutass egy kanyart és megmondom mikor épült a pálya! Az idők során sokat változott a pályaépítés módja és leginkább a kanyarokon látszódik a változás. A barátom rendezte első bemutatófutam pontosan olyan volt, mintha valaki a detroiti, vagy a phoenixi nagydíjon (igazi hepe-hupás, 90 fokos kanyarokkal tűzdelt városi pályák) találkozna életében először a F1-gyel. Éreztük, hogy ez valami nagyszerű, de tudtuk hogy még nem az igazi.
Az első pályák hat-hét sávos, derékszögű kanyarokkal rendelkező 'aszfaltcsíkok' voltak, 1 cm-es osztásokkal. Mivel a sávokat elválasztó vonalakat is felrajzoltuk, így egy nagy négyzetrács-folyamhoz hasonlított leginkább a pálya. Nem volt boxutca sem.
Mivel a rengeteg sáv miatt majdnem mindig elfértek egymás mellett a pilóták és így nem voltak ütközések, ezért háromsávosra módosítottuk a nyomvonalat. Továbbá a kanyaroknak ívet adtunk, körzővel rajzoltuk meg azokat és csináltunk boxutcát is.
Még mindig túl sok pilóta ért célba, ezért még szűkebbek lettek a pályák, kétsávosak. Ezzel egy reális 10-12 fős befutó alakult ki. Megszűnt a sávelválasztó vonal is, hiszen ettől kezdve elég volt az út bal, illetve jobb oldalához igazítani a versenyzőket. Valamint a kanyarok szabad vonalvezetést kaptak, a körzőt elhagytuk a tervezésből. 1992 óta ilyen pályákon folyik a verseny.
Így készítsd el saját pályáidat:
Végy elő egy A3-as rajzlapot, ceruzát, radírt és egy vonalzót.
Készíts egy halvány vonalvezetés-vázlatot úgy, hogy a leendő külső határvonalat rajzolod. (Ne rajzolj túlságosan szűk íveket, hiszen még egy belső határvonalat is mellé kell majd illesztened.)
Fogd a vonalzót és a külső vonalra merőlegesen toldd végig rajta, helyenként bejelölve 2 cm-nél a belső vonal egy-egy segédpontját.
A segédpontokhoz illeszkedve rajzold meg a belső vonalat.
Rajzold be a rajt/célvonalat.
Rajzold meg a boxutca oldalvonalait.
Indulj el a rajtvonaltól és 2 cm-enként húzz egy merőleges vonalat a két pályavonal közé.
Rajzold meg a 'rázóköveket'.
Rajzold meg a pódiumot. ;)
Érdemes (legutóbbi szabályok szerint szükséges!) a 10-20-30-40-edik mezőkhöz jelzést tenni, megkönnyíti az időmérő edzéseket. Valamint érdemes megszámolni és felírni az egyik sarokba a pálya hosszát; csak a rend kedvéért.
1.2 Csapatok
Az autóknak nyilvánvalóan illeszkedniük kell a pálya osztásához. Emiatt kezdetben 1×1 centis 'körömhegyekkel' játszottunk, majd ahogy fejlődött a pályaépítés úgy változtak az autók: 2×1 centis papírkák lettek. Nem sokkal később pedig megérkezett a forradalmi újítás, a hátsó vezetőszárny. Ezzel egyrészt dizájnosabbak lettek a versenyautók, másrészt lett hely a pilóták nevének, harmadrészt - és ez a legfontosabb - végre rendesen meg lehetett fogni őket. (Egy időben első vezetőszárnyat is imitáltunk, de nem éri meg a fáradtságot.)
Készítsd el saját csapataidat!
Végy elő egy A4-es rajzlapot, ceruzát, radírt és egy vonalzót.
Rajzolj 1×2,5 centis téglalapot. (Érdemes állítva, hogy szemből nézhesd a készülő 'gépet'.)
Felülről mérj vissza 5 millimétert. (Ez a rész lesz a hátsó vezetőszárny.)
Az alsó 1×2 centit színezd ki a csapatok aktuális dizájnja alapján.
A vezetőszárnyra írd fel a pilóta nevét, monogramját, vagy becenevét.
Vágd ki az 1×2,5 centis csodát.
A hátsó vezetőszárnyat igyekezz derékszögben felhajtani. És kész!
Érdemes a pilótákat szorosan egymás mellé sorakoztatni a 'gyárban', így gyorsabban lehet haladni!
2. Játékszabályok
Ez a játék annak idején egyszemélyesre lett kitalálva, de természetesen több személy által is játszható. A szabályok felülbírálhatók.
Az első futam sokkal inkább hasonlított még egy szimpla "az-nyer-aki-előbb" társasjátékra. Nem volt időmérő edzés (tetszés szerint álltak a rajtrácsra a pilóták), nem volt megszabott versenytáv, nem volt boxkiállás. Később mindez szerepet kapott, sőt egy időben még a valós időjárási körülmények is közrejátszottak.
A jelenlegi szabályok szerint egy futam a következőképpen kerül megrendezésre:
2.1 Időmérő edzés
A 2009-es szabályok szerint: Miután minden versenyző "dobott", a legrosszabb hét megkapja az utolsó hét rajthelyet, a többiek pedig megismétlik az edzést. Ezután a legrosszabb hét ismét "kiesik" és megkapja a 11-17. rajthelyeket. Ezután a maradék tíz versenyző egy végső edzés során eldönti a legjobb tíz rajtpozíció sorsát.
Azt hogy melyik időmérő szakaszban melyik csapat pilótája milyen bónusszal dob, az alábbi táblázat mutatja. (Az 2010. április 6-i erőviszonyok szerint.)
Q1 Q2 Q3
Red Bull d+3 d+3 d+3
Ferrari d+3 d+3 d+2
McLaren d+3 d+3 d+2
Mercedes d+3 d+3 d+2
Renault d+3 d+1 d+1
Force India d+2 d+1 d+1
Williams d+2 d+1 d
Toro Rosso d+2 d d
Sauber d+2 d d
Lotus d-1 d-2 d-3
Virgin d-1 d-2 d-3
Hispania d-2 d-3 d-4
d = dobás (d-x esetén is legalább 1)
Amikor mindenki végzett, kialakul egy sorrend, amiben holtverseny is előfordulhat. Egyenlőség esetén a valóságban esélyesebb (azaz a több dobással rendelkező) pilóta kapja a jobb helyet. Vitás esetben egy újabb kockadobás dönt.
A végső sorrendet felírhatod egy erre rendszeresített füzetbe, vagy rögtön a rajtrácsra is állíthatod őket és indulhat a futam.
2.2 Futam
A futamon egy kockával dobj! A pilóták mindig helyezési sorrendben kapják a lépéseket. (A rajtnál nyilván rajtsorrendben.) Ha két autó egymás mellé érkezik a dobások után, akkor az előbb érkező van lépéselőnyben, neki dobj először a következő 'körben'.
Ha két autó egymás mellett áll, elzárják az utat. Ha az utánuk következő olyan nagyot dob, hogy megelőzné őket, akkor is csak mögéjük sorolhat. Ha éppen annyit dob, hogy ugyanarra a mezőre érkezne, akkor is csak mögéjük állhat.)
Ha egy autó valamenyik tízes mezőre lép, akkor dobni kell az ún. eseménykockákkal. A két hatoldalú értékétől függően a következők történhetnek:
1 - baleset/kicsúszás => a versenyző kiesett
2 - defekt (-3) => a versenyző három mezőt visszalép
3 - rossz taktika (-2) => a versenyző két mezőt visszalép
4 - nem történik semmi
5 - jó taktika (+2) => a versenyző két mezőt előre léphet
6 - leggyorsabb kör (+3) => a versenyző három mezőt előre léphet
Ha az előre- és visszalépéseknél már két autó áll a célmezőn, akkor mögéjük kell sorolni. Ha ott is állnak ketten, akkor a mögöttük következő első szabad mezőre kell lépni. Ha a versenyző pozíciót veszít az eseménydobás miatt, akkor a dobáskör folytatásakor már nem léphet.
A verseny addig tart amíg mindenki be nem ért a célba. Ha két autó egymás mellé lép a célba érkezéskor, akkor a korábban érkező végez előrébb.
Megszívlelendő jótanácsok: Nem érdemes félbehagyni futamot/edzést, mert majdnem biztos, hogy arra téved valaki és elsodorja az addigi eredményt. Vigyázz, ha tüsszentened kell, hiszen ezek az autók ultrakönnyűek és nincs ember, aki pontosan vissza tudja rakni a futamot egy jól sikerült hapci után! :-) Érdemes világbajnokságot csinálni a futamokból.
2.3 Pontrendszer
A pontozási rendszer mindig a hivatalos módszert követte. Kezdetben a 9-6-4-3-2-1 elosztást, figyelembe véve, hogy a szezon eredményeiből csak a legjobb 11 számít. Aztán áttértünk a 10-6-4-3-2-1 elosztásra, és mi is töröltük a legjobb 11 szabályt.
2010-ben is a FIA pontrendszere követendő:
1. hely - 25 pont
2. hely - 18 pont
3. hely - 15 pont
4. hely - 12 pont
5. hely - 10 pont
6. hely - 8 pont
7. hely - 6 pont
8. hely - 4 pont
9. hely - 2 pont
10. hely - 1 pont